A cukorbetegség 1 és 2 típusú bemutatása

Cukorbetegség – Wikipédia

Hirdetés A cukorbetegség tünetegyüttese Az inzulin felfedezése és sikeres alkalmazása után úgy tûnt, hogy a cukorbetegség problémáját megoldották. A kutatók nagyon hamar megosztott Nobel-díjat is kaptak eredményeikért.

1. Szexuális problémák A 2-es típusú cukorbetegség okai A 2-es típusú cukorbetegség pontos oka nem ismert, de nagyobb valószínűséggel fordul elő az alábbi esetekben: 40 év feletti életkor A cukorbetegség előfordulása több családtagnál Terhességi cukorbetegség a kórelőzményben 4 kg-nál nagyobb súlyú gyermek szülése a kórelőzményben Hasi típusú elhízás haskörfogat férfiak esetében 94, nőknél 80 cm-nél nagyobb Magas vérnyomás Bizonyos népcsoportokhoz tartozás Ha hozzátartozójánál a fentiek közül három vagy több is előfordul, érdemes kezelőorvosánál vizsgálatot végezni a cukorbetegség kizárására.
2. A cukorbetegség tünetegyüttese a betegség leírása az 1. és 2. típusú diabétesz
3. Bibok György Módosítva:
4. Ezen betegségek esetén ajánlott cukorbetegségre is gondolni
5. Bővebben: A cukorbetegség biokémiai-élettani háttere A tápcsatorna a táplálékkal felvett összetett szénhidrátokat glükózra monoszacharid — köznapi nevén szőlőcukorra — bontja.
6. Alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja vércukorszint-csökkentő hatását megfelelő mértékben kifejteni, vagyis inzulinrezisztencia áll fenn.
7. Чтобы увидеть, как какой-то молодой профессор украл его мечту.
8. Он двигался методично, обходя один ряд за другим.

Csakhamar kiderült azonban, hogy a diabétesz rendkívül problematikus kór, egyrészt mert a betegségtõl szenvedõk száma gyorsan emelkedett, másrészt világossá vált, hogy a diabétesznek idült szövõdményei, elsõsorban vese- és szemfenéki, valamint ér- és idegi komplikációi vannak.

A cukorbetegség osztályozása Sokáig úgy tartották, felfázás cukorbetegség a cukorbetegség egységes megbetegedés. Persze már a múlt században felismerték a klinikusok, hogy a diabéteszesek egy kisebb csoportja — elsõsorban azok, akik gyermekként vagy fiatal felnõttként betegednek meg — nagyfokú szomjazás, folyadékfogyasztási kényszer, sok vizeletürítés mellett viharos gyorsasággal csonttá-bõrré fogynak, kiszáradnak, s komatózus tünetek közepette meghalnak.

Ezeknek a betegeknek az életét mentette meg az inzulin felfedezése. Akik idõsebb életkorban váltak cukorbeteggé, viszonylag hosszú életkort élhettek meg, bár életminõségük a a cukorbetegség 1 és 2 típusú bemutatása kísérõ érrendszeri és idegi károsodás miatt alaposan megromlott. Ezzel már azt is jelezték, hogy voltaképpen eltérõ kórlefolyású betegségekrõl lehet szó, sokáig mégis az volt az uralkodó nézet, hogy azonos kórképrõl van szó, s a betegség kifejlõdésének ideje dönti el, hogy a cukorbaj a késõbbiekben hogyan alakul.

A diabétesz korszerû felosztását egy biokémiai felfedezés tette lehetõvé. Az es évek végén elõször biológiai, majd a sokkal pontosabb izotópkémiai radioimmunoassay módszerekkel inzulint tudtak a vérben meghatározni.

Ez a felfedezés forradalmasította a kórkép szemléletét. Alapvetõen két csoport különült el. Az egyik csoportba azokat a — zömmel fiatal — betegeket sorolták, akiknek vérében a diagnózis körüli idõben nem vagy alig volt saját inzulin.

Ez azinzulinhiányos diabétesz. A másik, az inzulinrezisztens cukorbetegek csoportjába azokat a túlnyomóan idõsebb, túlsúlyos cukorbetegeket sorolták, akiknek a vérében a kórismeret idõpontjában bõven találtak endogén inzulint. Az elsõ korszerû felosztás bõl származik, s alapvetõen az endogén inzulin jelenlétén vagy hiányán alapult 1. A szöveti kép mindenben megfelelt az autoimmun folyamatnak, ehhez hasonlót akkor már számos egyéb betegségben tüzetesen tanulmányozhattak, ahol a gyulladásos jelek mellett egyes Langerhans-szigetek már részben vagy egészben elpusztultak.

Ez a lelet azt bizonyította, hogy az inzulinhiányos diabétesz autoimmun eredetû. Még nem teljesen tisztázott, milyen tényezõ k vezethet nek odáig, hogy a szervezet a saját béta-sejtjei ellen olyan toxikus anyagot termel, mely e sejteket gyorsan elpusztítja.

Több kóroktani tényezõt tart számon ma a kutatás. Genetikai okok és a cukorbetegség Kimutatták, hogy az emberi fehérvérsejtekben az egyénre születéstõl haláláig jellemzõ az ún. HLA-antigének bizonyos mozaikszerû elrendezõdése cukorbetegségre hajlamosít. A HLA-rendszer immunreaktivitást meghatározó szerepét a HLA-gének vezérlik, ezekrõl egyre többet tud már a genetika tudománya. Ugyanakkor a DR2 védõ a cukorbetegség 1 és 2 típusú bemutatása. Szerencsére önmagában e hajlamosító tényezõ még távolról sem jelenti azt, hogy biztosan kialakul a cukorbetegség.

Az Országos Vérellátó Szolgálat adatai alapján a hazai populáció közel 40 százalékában megtalálható a diabéteszre hajlamosító HLA-struktúra, ugyanakkor e kórforma megjelenésének aránya nagyon alacsony gyermekekben 14 éves korig 16 gyermekkori cukorbaj esik ezer lakosra. A cukorbetegség és a környezeti tényezõk A járványtani megfigyelések szerint bizonyos felsõ légúti vagy egyéb vírusfertõzések okozta járványok után például mumpsz rövid idõ múlva halmozódni látszottak a friss cukorbajos megbetegedések.

Számos vírus került gyanúba, a felsõ légúti megbetegedéseket okozóktól a parotitis epidemica kórokozóján át a rubeola, a Coxsackie- Echo-vírusokig. Sok vírus-antitestet, ill. Úgy tûnik, a szabad gyököknek is komoly bétasejt-károsító hatásuk van, amit szabadgyökfogó gyógyszerekkel — részben — ki lehet védeni. Finn szerzõk mutatták ki, hogy a tehéntejjel tápszerrel táplált csecsemõk között több a cukorbeteg, mint az anyatejjel tápláltak között.

• A diabétesz egy étrend
• Diabétesz kezelésében asd
• Cukorbetegség gyulladás

Feltételezik, hogy a tehéntej tartalmú mesterséges tápszerben található albumin egyik aminosav-szekvenciája olyan antigén hatású vegyület, mely bizonyos körülmények között a csecsemõ könnyebben synlab szerológiai vizsgálat határérték bélfalán keresztül a keringésbe jut, a béta-sejt membránfehérjével antigén—antitest reakcióba lép, s ez végül is a béta-sejt struktúrájának pusztulásához vezet.

Ezt az elképzelést egyelõre nem sikerült teljes bizonyossággal igazolni, de az kétségtelen, hogy Európában a skandináv országokban a legmagasabb az IDDM megjelenése, s ennek hátterében egyik ok lehet az anyatejes táplálás visszaszorulása az elmúlt évtizedekben.

Az 1, és a 2. típusú diabétesz betegség leírása, a cukorbetegség tünetei, okai

Éppen ezért az utóbbi néhány évben hatalmas propaganda folyik az anyatejes táplálás visszaállítására. Késõbb egyéb markerek is ismertté váltak, melyek az autoimmun diabétesz diagnózisát támogatták.

Tény ugyanakkor, hogy a típusos IDDM-betegek fórum folk típusú 2 típusú cukorbetegségek részében nem lehet ilyen ellenanyagokat kimutatni, holott mind a klinikai kép, mind a teljes inzulinhiány ezen lancet diabetes and endocrinology instructions for authors utal.

Újabban további alcsoportot különböztetünk meg az 1. Általában normális testalkatúak vagy kifejezetten soványak, szemben az inkább elhízott 2. Érdekes, hogy cukorbetegségüket többnyire nem tüneteik alapján, hanem véletlenül, más betegség kapcsán fedezik fel. Éppen e panasz- és tünetmentesség miatt szokták 2.

Ezek a betegek néhány hónap, nemritkán néhány év múlva már nem reagálnak megfelelõen a tablettás kezelésre, s ekkor inzulinra kell áttérni, de ilyenkor már általában hiányzik vérükbõl az endogén inzulin. E betegek jó részében — ha vizsgálják õket — a diagnózis körüli idõben az autoimmun markerek rendszerint pozitívak.

1-es típusú cukorbetegség (inzulinfüggő diabétesz) jellemzői

Ezek jelenléte egyértelmûen autoimmun kórlefolyású, vagyis 1. Az ilyen betegek helyes osztályozása nem könnyû, holott az azonnali inzulinkezelés hatására szervezetük tartósan megõrzi inzulintermelõ képességét, ami rövid távon a kór nagyobb anyagcsere-stabilitását, hosszabb távon a specifikus szövõdmények kialakulásának gátlását jelentheti.

E diabéteszforma szerte a világon rohamosan szaporodik, a civilizált országokban legalább 5 százalékra teszik elõfordulási gyakoriságát. Az amerikai járványtani adatok alapján kiderítették, hogy a nem kórismézett cukorbetegek száma körülbelül ugyanannyi, mint a már felismerteké.

Egyes zárt etnikai csoportok között pl. Ez az adat a genetikai tényezõk fontos szerepére utal. Sajnos ezeket még nem ismerjük, de azt biztosan tudjuk, hogy a genetikai hajlam ebben a kórformában nem a HLA-rendszeren nyugszik, ugyanakkor szerepe sokkal nagyobb, mint az 1. A klasszikus 2. Jellemzõ, hogy ezeknek a betegeknek általában bõségesen van saját inzulinjuk a kór felfedezése idején, itt tehát nyilván nem az inzulinszekréció zavara a meghatározó, hanem az inzulin hatékonysága nem kielégítõ.

Az is bebizonyosodott, hogy amikor ezeket a betegségeket diagnosztizálják, a diabétesz átlagosan már öt-hat éve fennáll! Sajnos ez a tény egyúttal azt is magyarázza, miért lehetséges már súlyos szövõdménye a betegnek a kórisme idõpontjában. Hazánkban feltehetõen ezer cukorbeteg lehet, ezek közül csak kb.

A diabéteszesek kevesebb, mint 10 százaléka sorolható az 1. Ugyancsak érdekes alcsoport a fiatalok között fellépõ, de nem inzulin-dependens jellegû cukorbaj.

Ezt is rövidíti az irodalom: maturity onset type diabetes in the young, MODY. Ezen MODY kórformák nagy részében már megtalálták a diabetogén géneket. A két említett elsõdleges diabéteszes kórforma mellett megkülönböztethetõk alcsoportok is. Ez a gesztációs diabétesz, ami feltehetõen nem homogén kórkép. Kiemelendõ ezek közül a hasnyálmirigy-gyulladás okozta pankreaszdiabétesz,ami az esetek túlnyomó részében az alkoholizálással függ össze, a mirigy állománya a kívülrõl ráterjedõ gyulladás és hegesedés miatt teljesen elpusztulhat, így a klinikai kép az inzulinhiányos diabéteszre emlékeztet, s kezelése is exogén inzulin adagolásával történik.

Feltehetõen nagyon lassú lefolyású a betegség, a cukorbajt hosszú évekkel megelõzheti a szénhidrát-anyagcsere enyhébb zavara. Ilyenkor a vércukorértékek az étkezést követõen még nem érik el a cukorbetegségben megkívánt értéket, de ugyanakkor meghaladják a normális szinteket.

Nemrégiben vált világossá az epidemiológiai tapasztalatok alapján, hogy már a mérsékelten emelkedett étkezés utáni vércukorértékek is károsítják az ereket, s növelik a szívinfarktus gyakoriságát.

Cukorbetegség

Éppen emiatt az Amerikai Diabétesz Társaság a cukorbetegség diagnosztikus kritériumait is csökkentette, vagyis már alacsonyabb éhomi és étkezés utáni vércukorértékek fennállásakor is javasolják a diabétesz megállapítását. E kórforma kialakulásában a genetikai tényezõk biztosan jelentõs szerepet játszanak, de ezeket — a már említett MODY-kategóriától eltekintve — még nem tudták bizonyítani. Ezekkel együtt jár a kalória-zsírdús, gyakran sok natív cukrot is tartalmazóétrend.

A szenvedélyek, mint a dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás tovább növelik a cukorbaj elõfordulását a dohányzás bizonyítottan inzulinrezisztenciát okoz. Ebben a folyamatban az újabb kutatások szerint a hasi zsírszövetben termelõdõ bizonyos kémiai anyagoknak is szerepe lehet pl.

Már régen megfigyelték, hogy a 2.

Így a cukorbetegek között gyakori a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-zavar, a férfias, hasra lokalizálódó elhízás, fokozott véralvadási készség, a miokardiális infarktus, a stroke. Reaven kaliforniai kutató az addig szerteágazó tüneteket ok-okozati egységbe kísérelte hozni. Úgy vélte, hogy e tünetekért az inzulinrezisztencia, és a — feltehetõen kompenzatórikus — hiperinzulinémia a felelõs.

Magyar Diabetes Társaság On-line

E tünetegyüttest sokan sokféleképpen nevezték, mára általánosan a Metabolikus X szindróma elnevezés vált köztudottá. Bár az ilyen betegek inzulinrezisztenciája kétségkívül fennáll, s ennek jeleként a túlzott inzulintermelés is igazolható, ez utóbbi patogén szerepe kérdéses.

A szindróma gyakori, egyes szerzõk a lakosság százalékában vélik felfedezni e tünetegyüttes jegyeit. A szindróma már jóval a diabétesz tünetei elõtt kimutatható, akár teljesen normális cukoranyagcsere-viszonyok mellett is.

Különbségek az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, és az Inzulinrezisztencia között

A folyamat dinamikus, tehát ha nem történik sikeres beavatkozás, kialakul a 2. Texasi kutatók a tünetcsoportot jéghegyhez hasonlították, ahol az említett tünetek a jéghegy csúcsait alkotják hipertónia, diabétesz, fokozott trombóziskészség, elhízás stb. A tünet kialakulásáért a genetikus és környezeti tényezõk egyaránt felelõsek, de az elmélet körül még sok a tisztázatlan kérdés.

Akárhogyan alakul is ez a cukorbetegség 1 és 2 típusú bemutatása vita, tény, hogy hazánkban is sok ilyen beteg van. Az sem vitatható, hogy e tünetegyüttes halmozott rizikócsoportot alkot, így a gyakorlatban ezeket a betegeket idõben ki kell emelni az eredményes beavatkozás érdekében.

A szindróma tehát a 2.

Mit kell tudni az 1-es típusú cukorbetegségről? A cukorbetegség olyan anyagcsere betegség, melynél a szervezetben megszűnik, vagy jelentősen csökken az inzulin termelés.

A cukorbetegség szövõdményei A szövõdmények érdekes módon minden elsõdleges cukorbetegség kórformájában többé-kevésbé hasonló módon alakulnak ki; ez a tény a diabéteszszindróma egységét inzulinrezisztencia hajhullás bizonyítani.

Legalábbis úgy tûnik, hogy a kiterjedt szövõdményekért elsõsorban a magasabb vércukorszint tehetõ felelõssé mindkét elsõdleges diabéteszes kórformában.

• Repedések bőr cukorbetegség kezelésének
• Rune diabétesz kezelésére
• Diabetic retinopathy treatment

A hiperglikémia patogén, aterogén szerepét a legújabb kiterjedt epidemiológiai vizsgálatok mind az 1. A hiperglikémiás, ketoacidotikus kóma lényege, hogy a keringésben valamiért nincs inzulin s emiatt az anyagcsere-folyamatok dekompenzálódnak, a beteg inzulin és megfelelõ összetételû folyadék nélkül rövidesen meghal.

A hipoglikémiás kómát inzulin vagy egyes vércukorcsökkentõ gyógyszerek túladagolása idézheti elõ. Enyhébb esetekben vegetatív, súlyosabb esetekben tudatzavar, tudatvesztés alakul ki.

Cukoroldat a tüneteket általában gyorsan megszünteti. Az idült szövõdményeket általában két csoportra osztják. Specifikusszövõdmények: vese- szemfenék- és idegrendszeri komplikációk. Súlyos esetben ezek látásvesztéssel, illetve veseelégtelenséggel is járhatnak.

A 2-es típusú cukorbetegség

Nem specifikus szövõdmények elõfordulhatnak diabétesz nélkül is, de cukorbetegségben korábban és gyakrabban lépnek fel. Legsúlyosabbak a szívkoszorúér-betegség, következményes szívinfarktus, az agyi erek súlyos érelmeszesedése, illetve az alsó végtagi verõérszûkület, -elzáródás. A cukorbetegség kezelésének elemei a következõk. Diéta, mely lényegében a korszerû táplálkozás elveit követi.

Cukormentes, 2-es tipusu cukorbetegség, rostdús, a beteg testsúlyához, életmódjához alkalmazkodó étrend.

Mozgásgazdag életmód. A rendszeres testmozgás általában csökkenti a vércukorszintet, ezt a tényt mint additív terápiás eszközt kell kihasználni. Természetesen itt is egyénre szabottan kell az életmódot a beteg számára elõírni, figyelemmel esetleges egyéb betegségeire, egyéni tûrõképességére.

Az orális antidiabetikumok tartósan csak biztosan 2. Több csoportba oszthatók kémiai szerkezetük és biológiai hatásmechanizmusuk alapján: sulfanilureák, biguanidok, alfa-glukozidáz-gátlók, inzulinérzékenyítõk. Hazánkban ma gyakorlatilag kizárólag az emberi inzulinnal azonos szerkezetû inzulinokat használnak, melyet géntechnikával állítanak elõ.

Legújabban ultragyors hatású inzulinanalógokat is lehet — bizonyos szakmai kikötéseknek megfelelõen — adagolni. Az inzulinadagolásnak számos formája van: 1. Az inzulinkezelés nagy tapasztalatot, érzéket kíván, s nem utolsósorban a betegnek megfelelõen együtt kell mûködnie az orvossal és ismernie kell betegségét. Betegoktatás A cukorbeteg eredményes kezelése elképzelhetetlen a beteg aktív együttmûködése nélkül, ezért a beteget folyamatosan oktatni kell mind elméletben, mind gyakorlatban, egyéni, kiscsoportos, illetve klubfoglalkozásokon.

A betegek kezelésében a legfõbb szempont a tartós normoglikémia elérése és fenntartása. Ezt a rendszeres vércukorprofilok otthoni elvégzésével és a tartós vércukorszint átlagára következtetõ egyéb paraméterekkel lehet elérni. Mindehhez óriási segítség az otthonivércukor-ellenõrzõ készülék. A cukorbetegség 1 és 2 típusú bemutatása inzulinnal kezelt cukorbetegek hazánkban a készüléket támogatással megkapják, s a minél sûrûbb vércukormérések legalább olyan fontos kellékei a normoglikémia elérésének, mint a kitûnõ, humán inzulinok.